Miből lesz a cserebogár, avagy hogyan nőtt ki egy demokratikus, liberális pártból a fasiszta rezsim.
A fasizmus meghatározása
14 pontban
Dr. Lawrence Britt
Free Inquiry magazine
5-28-2003
Dr. Lawrence Britt politológus Hitler (Németország), Mussolini (Olaszország), Franco (Spanyolország), Suharto (Indonézia) és Pinochet (Chile) fasiszta rezsimjeinek tanulmányozásával megállapította, hogy mindegyiknek 14 közös eleme van.
Ezt a fasizmus azonosítási jellemzőinek nevezi.
1. Erőteljes és fokozódó nacionalizmus
Állandóan lelkesen használják a hazafias mottókat, szlogeneket, szimbólumokat, dalokat és más eszközöket mind a rezsim, mind a polgárok. Mindenhol megjelennek, úgymint a prominensek ruháin, tárgyakon és nyilvános rendezvényeken, tereken mint közös témák az egység iránti igény látványos kifejeződéseként. Általában az elvárt hazaszeretet alaptalan büszkeség és gyűlöletből szabott határok keveréke.
2. Megvetés az emberi jogok elismeréséért
Az ellenségtől való félelemet és a biztonság iránti igényt felkeltik az emberekben, és utána meggyőzik őket, hogy egyes esetekben az emberi jogok figyelmen kívül hagyhatók az "igény" miatt. Az emberek hajlamosak másképp nézni vagy akár elfogadni a nyilvános megszégyenítést, listázást, kínzást, büntető kivégzéseket, gyilkosságokat, a fogvatartottak hosszú letartóztatását stb.
3. Az ellenségek / bűnbakok azonosítása mint egyesítő ok
Az embereket egyesíti a hazafias őrjöngés az észlelt közös fenyegetés. Megkérdőjelezhetetlen az ellenség felszámolásának szükségessége.
Áldozatok lehetnek: faji, etnikai vagy vallási kisebbségek; liberálisok; kommunisták; szocialisták, terroristák stb.
4. A hadsereg közvetlen ellenőrzése
A katonaság aránytalanul nagy összegű kormányzati támogatást kap, és emiatt a hazai költségvetési szükségleteket, igényeket átértékelik, elhanyagolják. Hiába válik ez széles körben nyilvánvalóvá, akkor is felértékelődnek a katonák és a katonai szolgálat.
5. Szexizmus
A fasiszta nemzetek kormányai szinte kizárólag férfi-domináltak. Fasiszta rezsimek alatt a hagyományos nemi szerepek merevebbek. A válást, az abortuszt és a homoszexualitást elnyomják, és az állam képviseli a családi intézményt végső gondviselőként.
6. Ellenőrzött média
Néha a médiát közvetlenül a kormány irányítja, de más esetekben a médiát közvetetten kormányzati szabályozás, vagy lekötelezett média szóvivők és vezetők irányítják. A cenzúra különösen a háború idején nagyon gyakori.
7. Riogatás a nemzetbiztonsági veszéllyel
A félelmet a kormány a tömegek motivációs eszközeiként használja fel.
8. A vallás és a kormány összefonódik
A fasiszta nemzetek kormányai a népesség leggyakoribb vallását használják a közvélemény manipulálásának eszközeként. A vallási retorika és a terminológia közös a kormányzati vezetőknél, még akkor is, ha a vallás legfontosabb tételei ellentétesek a kormány politikájával vagy tetteivel.
9. A politikai hatalom kiterjesztése a gazdaságra
A fasiszta nemzet ipari és üzleti arisztokráciája gyakran a hatalomra helyezi a kormányzati vezetőket, kölcsönösen előnyös üzleti / kormányzati kapcsolatot és hatalmi elit létrehozásával.
10. A munkaerő elnyomása
Mivel a munkásszervező hatalom az egyetlen valóságos fenyegetés a fasiszta kormánynak, a szakszervezeteket vagy teljesen megszüntetik, vagy súlyosan elnyomják.
11. A tudás megvetése
A fasiszta nemzetek elősegítik és tolerálják a nyílt ellenségességet a felsőoktatás és az egyetemek iránt. Nem ritka, hogy a professzorokat és más oktatókat cenzúrázzák vagy akár letartóztatják. A szabad művészeket és írókat nyíltan támadják.
12. A bűnözés és büntetés monopolizálása
A fasiszta rezsimek alatt a rendőrség szinte korlátlan erővel rendelkezik a törvények érvényesítésére. Az emberek gyakran hajlandóak figyelmen kívül hagyni a rendőri visszaéléseket, és még a polgári szabadságjogokat is lemondani a patriotizmus nevében. Gyakran létezik egy olyan nemzeti rendőrség, amely gyakorlatilag korlátlan erővel rendelkezik a fasiszta nemzetek körében.
13. A mindent felemésztő kontra szelekció és korrupció
A fasiszta rezsimeket szinte mindig baráti és társult csoportok irányítják, akik egymást kormányzati pozíciókra nevezik ki, és kormányzati hatalommal ruházzák fel a barátaikat és ezt a hatalmat használják az elszámoltathatóság ellen.
Nem ritka a fasiszta rezsimekben a nemzeti erőforrások, sőt a kincsek kisajátítása vagy akár ellopása a kormány vezetői által.
14. Csalárd választások
Néha a fasiszta nemzetek választása látszólagos.
Máskor a választásokat manipulálják az ellenzéki jelöltek elleni lejárató hadjárattal vagy akár meggyilkolásával. A szavazat számolásra vagy a politikai kerületi határok ellenőrzésére vonatkozó jogszabályokat saját érdekeik szerint módosítják, használják és a média manipulációjával megtévesztik az embereket.
A fasiszta nemzetek rendszerint igazságszolgáltatásukat a választások manipulálására vagy ellenőrzésére használják.